Aki önhibáján kívül balesetet szenved, gyalogosként, kerékpárosként, gépjármű vezetőjeként vagy utasként, kártérítésre jogosult. Halála esetén bizonyos körben, hozzátartozóit illeti meg kártérítés.
A régi Polgári Törvénykönyvünk lehetővé tette, hogy a károsult vagyoni kára mellett, nem vagyoni kára pénzbeli megtérítését is igényelje a károkozótól illetve a helyette kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján helytállási kötelezettséggel rendelkező biztosítótól.
    Nem vagyoni kár mértéke, összegszerűségének szempontjai nem szabályozott jogszabályban, hanem elsősorban a bírói mérlegeléstől függ, a kialakult bírói gyakorlat szabályozta. A bírók a baleset miatt kialakult egészségkárosodás mértékét és ennek következményeit vették figyelembe és ennek megfelelően ítélték meg a nem vagyoni kár összegét. 
Az új Polgári Törvénykönyvben a nem vagyoni kártérítés jogintézményét nem találjuk meg, helyette bevezetésre került sérelemdíj jogintézménye.
    Sérelemdíjat az  követelhet, akit személyiségi jogaiban megsértenek.
    Az élet, a testi épség és  az egészség megsértése külön nevesített személyiségi jog az új Ptk. szerint.
    Ebből következően, aki önhibáján kívül személyi sérüléses balesetet szenved, a károkozótól az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjat követelhet.
    A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset összes körülményei alapján egy összegben határozza meg. A bíróság figyelembe veheti a jogsértés súlyát,  a károkozó felróhatóságát, a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatását,  ezenkívül bármilyen egyéb – jogszabályban fel nem sorolt – körülményt is.